Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Morvai Krisztina válaszol olvasóinknak

2010.02.18
Íme a Morvai Krisztinával készített interjúnk harmadik és egyben befejező része. A kérdéseket még 2009 októberében tették fel kedves olvasóink, azóta egyébként elolvasható a Jobbik 88 oldalas programja, amiből sok kérdésre választ kaphatnak az érdeklődők. A www.morvaikrisztina.hu honlapon pedig temérdek információt megtalálhatnak a Jobbik EP-képviselőjének munkájáról.

- Kedves Krisztina! Van remény a változásra a magyar érdekérvényesítés terén az EU-ban, vagy el kellene gondolkozni a kilépésen? Támogatná az utóbbit? (M. Gábor)
- Szerintem van lehetőség az érdekérvényesítésre, meg kell említenem például, hogy látom a felcsillanó szemeket, amikor a mezőgazdasági bizottságban felemelem a szavam az ellen, hogy az újonnan csatlakozó országok másodosztályú státuszban vannak, ami véleményem szerint erkölcstelen és igazságtalan. Ennek kapcsán például a bizottság alelnöke is egyetértett velem, hogy ez felháborító, tehát látom azt, hogy alakul ki valamiféle egység.
Sok hasonlóan gondolkodó ember van, akikkel össze lehetne fogni, itt egyetlenegy probléma van, amit nem szabad, hogy eltitkoljak: a nemzeti pártok, akik függetlenként ülnek az EP-ben - köztük a Jobbik is -, úgy vannak elkönyvelve, hogy fasiszta, trappista, szélsőséges, akikkel még közös nyilatkozatot sem szabad kiadni, mert annak megdorgálás lesz a vége. Sajnos ezt nagyon nehéz áttörni.
- Tisztelt Morvai Krisztina! Békéscsabáról írok, Kis László vagyok, korábban református lelkészként, utána pedig tanárként dolgoztam egészen 2006. október 23-áig, amikor súlyos sérülést szenvedtem, mert közelről lőttek fejbe gumilövedékkel. Azóta a Készenléti Rendőrség nyolcmillió forintot fizetett nekem peren kívül, ami elsőre soknak tűnhet, de valójában eltörpül a testi és lelki sérüléseim mellett, mert ebből nem tudom eltartani a családomat, és az állandó gyógyszerutánpótlásomra sem elég.
Most a rokkantnyugdíj mellett számlákat válogatok, sérüléseim maradandóak: fejfájás, koncentrálási problémák, beszédzavar, a számolással is gondjaim vannak. Mentális problémáim a házasságomra is kihatottak. Az életem és lehetőségeim gyökeresen megváltoztak. Mikor kapunk bocsánatkérést és igazi kárpótlást? Ha a Jobbik bekerül a parlamentbe, ki tudná ezt harcolni? (Kis László)
- A Jobbik programjának fontos része a számonkérés és a felelősök felkutatása. Megdöbbentőnek tartom, hogy a mai napig nem kértek bocsánatot a bűnösök, sőt, azok a pártok, amelyek kormányzása alatt a rendőrség szemeket lövetett ki, szintén nem kért elnézést, mi több, indulni fognak a 2010-es választásokon. Nem gyakoroltak önkritikát és ennek ellenére folytatják politikai pályafutásukat. Ne feledjük, hogy 2006. szeptember 20-án azt mondta Gyurcsány, hogy nagyon meg volt elégedve a rendőrség fellépésével: amikor ütötték-verték az embereket, és bizonyíthatóan nagyon sok jogsértésre került sor.
A nyolcmillió forintos kártérítés nem elég egy ilyen esetben. Minden károsultat arányosan, peren kívül kellene kárpótolni, a fent említett esetben pedig olyan életjáradékot kellene adni havi szinten, ami megközelítené azt az összeget, amit korábban egészséges emberként, tanárként meg tudott keresni, egészen addig, amíg a rendőrség meg nem nyomorította. És ne feledjük, hogy, habár közhely, de ilyen lelki-testi sérüléseket nem lehet pénzzel kárpótolni.
- Véleményem szerint kivitelezhetetlen egy átlag családnak - a szegényebbekről nem is beszélve -, hogy ún. megújuló erőforrást (pl. napenergia) alkalmazzon, amivel csökkentheti kiadásait, és nem utolsó sorban bolygónkat is kímélje. Várhatók könnyítések az ilyen beruházást vállaló családoknak, vállalkozásoknak? (F. Ildikó)
- Én nagyon bízom benne, bár ez nem az én szakterületem. Kértem Balczó Zoltán képviselőtársamat, hogy tartson nekem erről egy hosszabb előadást, meg kellenének erről konferenciák, mert állítólag nem lehet pusztán a megújuló energiaforrásokra hagyatkozni, csak ezzel foglalkozni, mert Paksra igenis szükség van. A Jobbik programjából kiderül a filozófiánk, hogy nem a folyamatos fogyasztásnak a növelése, hanem a fenntarthatóság a legfontosabb – ami együtt jár a megújuló energiaforrások fejlesztésével.
- Ha azt akarjuk - márpedig a nemzet érdeke ezt kívánja -, hogy a magyar ne vásároljon a Tescóban, Auchanban, ne egyen kínai étteremben, akkor ahhoz sokkal magasabb bérekre lenne szükség, mert legtöbbször árban az előbbiek verhetetlenek, és sokan szűkölködnek, így nem marad más választásuk, mert az ár az első. Sok ember - köztük vagyok én is - az utóbbi években csak hitelből tudta állni a napi bevásárlásokon felüli kiadásokat. Hogyan lehetne megoldani ezt a problémát? Véleményem szerint ez a 22-es csapdája. (N. Zoltán)
- Ez tényleg egy ördögi kör, amelynek oka, hogy nincs normális gazdaságunk, nincs megfelelő jövedelem és piacvédelem hazánkban. Nem szabadna engedni, hogy a Tesco és az Auchan garázdálkodjon, tönkretegye a magyar kereskedőket, termelőket, nem kellene minden silány minőségű élelmiszert, dömpingárut beengedni. Ha fellendül a gazdaság, akkor meg tudják engedni maguknak az emberek, hogy ne a legolcsóbb és legrosszabb minőségű árut vegyék.
Talán van a kedves olvasónak kisgyermeke, akkor tudhatja, hogy az ember minden megad a gyermeke egészségéért, és ezek a multikban kapható élelmiszerek sokszor nagyon sok vegyszert, adalékot tartalmaznak, amelyek hosszú távon egészségtelenek, szemben a helyben megtermelt, piacon kapható, jó minőségű, friss élelmiszerekkel.
A problémát nem egyszerű megoldani, de fontosnak tartanám, hogy legalább azok, akik jobb körülmények között élnek, tegyék meg azt, hogy nem vásárolnak rendszeresen Tescóban, hanem a magyar gazdákat és ezáltal a magyar gazdaságot erősítik, mert ez egy önmagát gerjesztő folyamat lesz hosszabb távon.
- Úgy hallottam, hogy az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatalma, a képviselők csak javaslatokat tehetnek a döntéshozók felé, akik azokat vagy meghozzák, vagy nem – saját belátásuk szerint. Úgy tudom, ezt a csoportot nem demokratikusan választják, hanem kinevezik a tagjait. Igaz ez? (H. Gabi)
- Igen, teljesen igaza van a kedves olvasónak: az Európai Bizottság az, ami a döntéseket meghozza, bár paradox módon a Lisszaboni Szerződés ezen változtatott, tehát az Európai Parlament több hatalmat kapott. Ami igazán veszélyes, hogy az Európai Bizottság tagjai között nagyon sokan a lobbisták hatása alatt állnak, így a tagok különféle gazdasági szereplők céljaiért küzdenek. Egy ilyen rendszernek a választók akaratát kellene közvetítenie, de itt elsősorban a gazdasági érdekcsoportok akarata érvényesül. Az Európai Bizottság nem választott képviselőkből álló, rendkívül bürokratikus szervezet.
- Lehetséges-e az országunkra tukmált hitelek felülvizsgálata, a törlesztés szüneteltetése, csökkentése? Milyen megoldás lehet erre, meg lehet esetleg tagadni a hitel törlesztését? Ha megtesszük, mit léphet erre például az IMF? (Sz. Kálmán)
- Én úgy gondolom, hogy muszáj lesz, mert ezeket a kölcsönöket egyszerűen nem lehet tovább fizetni. Fontos lenne a felelősség tisztázása, hogy ki vette fel ezeket, kinek milyen haszna származott ebből. Nem hogy eladták a nemzeti vagyont, hanem még hitelt is felvettek, mindennek terhét pedig az átlagember hordozza, akinek ráadásul semmiféle beleszólása nincs a dolgok menetébe.
Ha minden így megy tovább, előbb-utóbb megbénul az ország, mert ezt lehetetlen visszafizetni. Valamiféle ajánlatot kell tennünk, hogy mondjuk x százalékot tudunk visszafizetni adott idő alatt, ennél többre nem vagyunk képesek és hajlandók. Utána kell nézni, hogy pontosan melyik ország hogyan tárgyalt erről, nem hagyhatjuk, hogy hazánkat teljesen térdre kényszerítsék. A probléma, hogy minden állandóan titokban zajlott, ezért látni kellene, hogy pontosan mit tartalmaznak az ezzel kapcsolatos szerződések.
- A Jobbik és az Ön EP-kampányának meghatározó része volt a multik irányába való bizalmatlanság. Ha a multinacionális cégek nem, véleménye szerint ki foglalkoztatná azt a sok magyar embert, akiknek ezek a cégek biztosítják talán az egyetlen munkát? (B. Mihály)
- Azt a statisztikák is mutatják, hogy a kisvállalkozók sokkal több munkahelyet tudnak biztosítani, mint a multik, ráadásul a családi vállalkozások sokkal méltóságteljesebb körülményeket nyújtanak, mint a Tesco, Auchan, amelyek sokszor semmibe veszik az emberek munkavállalói jogait. Továbbá az állami munkahelyek is meghatározók, mert véleményem szerint az állam is lehet jó munkáltató.
Biztosan nem lehet teljesen multimentessé tenni Magyarországot, ez nem is cél, de meg kéne őket rendszabályozni, nem helyes, hogy a magyar vállalkozókkal szemben pont ők kapnak rengeteg adókedvezményt, hogy az uniós források zöme rendre a multinacionális cégeknél köt ki. A magyar állam feladata az lenne, hogy a magyar embereket támogassa.
Adott pénzből arányosan sokkal több munkahelyet tudnának teremteni a magyar vállalkozások, mint a multik, tehát inkább őket kellene támogatni. Fontos, hogy a multikkal szemben támasztott feltételek ne legyenek kedvezőbbek, mint amilyeneket magyar cégeknek megszabunk, sőt, meg kell találni minden jogi kiskaput arra, hogy a magyar vállalkozókat részesítsük előnyben.
- Mit szeretne elérni az Európai Parlamentben, mik a fő céljai? Mennyire döntő az Önök szavazata, véleménye, javaslata bizonyos kérdésekben? (B. Lajos)
- Annyiban döntő, hogy mi igenis meg tudjuk zavarni az állóvizet, mi bárkivel való egyeztetés nélkül felszólalunk és kiállunk az igazság mellett, ami nem szokványos dolog, de ebben benne kell lennie az embernek, hogy ezt érezze. Az EP-ben frakciók vannak, ahol az előre megírt forgatókönyv szerint folyik minden, mi pedig függetlenek vagyunk, ami pont ezért nagy dolog. (Létrejött nemrég egy európai nemzeti radikális pártokat tömörítő szövetség, de ebből nem született frakció, tehát a jobbikos képviselők továbbra is függetlenként ülnek az EP-ben - a szerk.) Hiszünk abban, hogy nem csak kozmetikázásra van lehetőség, hanem radikális változtatásokra is.
A nemzeti önrendelkezés témája foglalkoztat mostanában, ugyanis jelenleg a globalizáció irányába megy a világ, a Lisszaboni Szerződés alapján egyre nagyobb mértékben Brüsszelben döntik majd el, hogy milyen jogszabályok szülessenek hazánkban, ami véleményem szerint abnormális. Gyakorlatiasabbra fordítva: a mezőgazdasági bizottságban az ún. élelmiszer-önrendelkezés jogának kivívásáért küzdök, hogy minden nemzet maga dönthesse el, hogy mit termel, hol értékesíti. A cél, hogy a globális piacról a helyi piac felé legyen elmozdulás.
Ennyi volt tehát az interjú, köszönjük Morvai Krisztina és olvasóink közreműködését. Sajnos nem tudtunk minden kérdést feltenni, még így is három hosszú cikk született belőle. Reméljük, érdekes és tanulságos volt.

S. Tibor - Kuruc.info

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.