Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapító Nyiltakozat

2006, december 18 - 11:34 Pártunkról

Ma, 2003-ban még mindig nem történt meg a valódi rendszerváltozás. A politika - gyökereit tekintve - továbbra is egypólusú, a törvényhozást háttéralkuk szövik át, a pártok nem vállalják a magyar érdekek következetes szolgálatát. Az állami és közigazgatási működés keretei ugyan átalakultak, de az országot a kommunizmus alatt irányító hálózat megtartotta hatalmát. 1990 után sem beszélhetünk valódi demokráciáról, hiszen a közélet, a gazdaság, a média és a kultúra területén nincs természetes, rátermettség alapján működő szelekció; azt továbbra is a régi politikai, üzleti és rokoni szálak hálója szövi át.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése.

A jelenlegi, magyar politikai élet és a társadalom egyaránt magán viseli a nyomasztóan hosszú negyven év, valamint az 1990 után ránk zúdult liberalizmus negatív hatásait. Míg a kommunista rezsim nyíltan rombolta, addig most - a média uralta többpártrendszer alatt - a hálózat burkoltan igyekszik szétzilálni a természetes emberi közösségeket, a nemzeti identitást, a történelmi egyházakat, a lokálpatriotizmust, a családokat. A jelenlegi politikai garnitúra behódolt a világot uralma alá hajtó globalizmusnak, amely óriási anyagi forrásokat biztosít tradicionális értékeink fellazításához, egy ultraliberális, ún. nyitott társadalom megvalósításához.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a társadalmi igazságtalanságot nem fogadja el alapvető szükségszerűségnek, mert az ellen lehet és kell is küzdeni. Tisztában vagyunk minden evilági, emberi alkotás tökéletlenségével, de valljuk, hogy a mostaninál igazságosabb társadalom építhető, amennyiben létezik hozzá valódi, hiteles politikai akarat és a megvalósításához szükséges következetesség. Elfogadhatatlan számunka az az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár! Elfogadhatatlan, hogy a gazdagok és a szegények életszínvonala között fényévnyi a távolság! Elfogadhatatlan, hogy a politika gazdasági magánérdekek kiszolgálója, ahelyett, hogy a közösség érdekeit képviselné! Elfogadhatatlan, hogy a közélet szőnyeg alá söpör vagy álvitákkal leplez olyan nemzetstratégiai kérdéseket, mint például a népességfogyás, a cigányság helyzete, a nemzeti vagyon kiárusítása vagy környezetünk tragikus állapota! Elfogadhatatlan, hogy a törvények egyre erősebb jogbiztonságot garantálnak a bűnözőknek, és egyre kevésbé védik a tisztességes polgárokat! Elfogadhatatlan a magyar társadalom tragikus demográfiai helyzete, lelki és egészségügyi állapota, önpusztítása! Miközben a pártok mozdulatlanok és némák, sorskérdéseink megoldatlansága tettekért kiált!

A Jobbik Magyarországért Mozgalom értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt.

Pártunk keresztény, értékelvű mozgalom, vagyis minden szavához, tettéhez, működése minden eleméhez az isteni törvényekbe és az egyetemes emberi értékekbe vetett hit szolgál forrásul. Konzervatívként hisszük, hogy az emberi élet veleszületett méltósággal bír, és hogy minden tevékenység értelme és célja - így a politikáé is - ennek a méltóságnak a megőrzése és továbbadása. A mindennapi politizálásban szükséges kompromisszumkészségnek számunkra ezen értékelvűség szab határt.

Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel politikai pártként hozzá is akarunk járulni. Ebben a megújulásban kiemelt szerep hárul keresztény közösségeinkre, egyházainkra, amelyek évszázadok óta, jóban és rosszban egyaránt bizonyították, hogy nemzetünk végső lelki, szellemi és kulturális bázisául szolgálnak. Számunkra a nemzeti identitás és a kereszténység egymástól szét nem választható fogalmak.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzeti párt, amely politikai alapjait a nemzeti érték- és érdekvédelemre fektette le. Ezért szállunk szembe azzal az egyre nyíltabb törekvéssel, amely felszámolná a nemzetet, mint az emberi élet alapvető közösségét. A globalizmus és a fogyasztói társadalom korában egyre sürgetőbb, hogy az elszakított területek magyarságával valóban egy nemzetet alkossunk, hogy nemzeti összetartozásunkat - határokon innen és túl - szorosabbra fonjuk, és annak éltető erejével megismertessük a felnövekvő generációkat.

Jobb, élhetőbb országot akarunk, amely ebben az egyre feszültebb és elbizonytalanodóbb világban biztosítja, támogatja és ösztönzi a magyarság lelki, szellemi és anyagi erősödését. Magyarország jövőjét a tradicionális közösségek - család, szűkebb pátria, egyházak, nemzet - megtartó erejének újbóli felfedezésében látjuk. Pártként is mozgalomnak nevezzük magunkat, mert a hagyományos politikai keretek szűkösségén túllépve kulturális, szociális, karitatív és értékőrző misszióra is vállalkozunk. Közös értékek és érdekek alapján együtt kívánunk működni társadalmi szervezetekkel, szakszervezetekkel, nyugdíjas egyesületekkel és polgári körökkel.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom módszereit tekintve radikális szervezet, mert politikai tevékenységünk fókuszába a valós kérdéseket és a valós megoldásokat állítottuk. A politika mély válságát abban látjuk, hogy a pártok szavai és tettei között óriási szakadék tátong. Ennek eredményeképp az elmaradt ígéretek, a köpönyegforgatás, a hazugság és a korrupció jellemzi a mai magyar közéletet. A Jobbik kötelezőnek tartja, hogy amit mond, azt igazolja tetteivel.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom programja a nemzet egészét kívánja képviselni.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetemisták és főiskolások által alapított ifjúsági szervezetből nőtt ki. Politikai érdeklődésünk kialakulása egybeesett a csonka rendszerváltozással. Kezdetektől fogva a nemzeti-keresztény politizálást tekintettük sajátunknak, abban szocializálódtunk. Csalódottsággal figyeltük az 1990 után alakult pártok gyors elhasználódását, világnézeti vargabetűit, köpönyegforgatását, korrumpálódását, kiüresedését. A nemzetstratégiai kérdésekben a politikai garnitúra a magyar érdek ellenében rendre együttszavazott. 2002 szeptemberében ezért döntöttünk úgy, hogy a nagypolitika színpadára lépünk, és az ifjúsági keretekből kilépve, korosztálytól függetlenül szólítjuk meg az embereket.

A posztkommunista baloldal szociális érzékenység híján a nagytőke, a bankárok és a felső tízezer érdekeit szolgálja. Saját hatalmi pozíciói fenntartásához a médiamonopólium segítségével kihasználja és félrevezeti az alacsony életszínvonalon élőket. A liberális gyökerű, polgári tömörülés a jobboldalon kizárólagos, monopol szerepre törekszik, ezért a tőle független nemzeti erőket igyekszik saját szervezeti kereteibe kényszeríteni. Ennél súlyosabb, hogy a nemzeti érdekeket számos stratégiai fontosságú ügyben nem képviseli. A két oldal - látszólag ölre menő - csatározásai a színfalak mögött lévő egypólusú, összenőtt hálózatot leplezik. Ennek bizonyítéka a mindkét oldalt átszövő állampárti múlt, a fontos nemzetstratégiai kérdésekben való véleményazonosság, az összenőtt gazdasági háttér. A polgári és a szocialista jövőkép egyre kevésbé különbözik egymástól. Ezt a szemünk előtt kialakuló egypólusú kétpártrendszert a nemzet jövőjére nézve súlyos veszélynek tartottuk és tartjuk ma is.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból. A Parlamentben a mindenkori jobboldali kormány lelkiismerete kívánunk lenni. Meg akarjuk jeleníteni a nemzet jövőképét, programunkban ezért a nemzet egészét kívánjuk képviselni. Feladatunknak érezzük, hogy azokat az embereket is képviseljük, akik számára az átlagos életszínvonal csak ábránd; akiknek a bére, nyugdíja mindössze mindennapi megélhetésük szűkös fedezésére elég; akik a felgyorsuló világ, a fogyasztói társadalom kihívásainak egyre kevésbé képesek megfelelni, és a társadalmi lecsúszás fenyegeti őket.

Manapság az emberi önzés szabja meg a világ működését. Ahhoz, hogy egy élhetőbb Magyarországon élhessünk, képesnek kell lennünk újra felfedezni közös gyökereinket. Nem egyénenként, hanem csak együtt válhatunk erős tagjává a világnak. A magyarság jövője, megmaradásunk azon múlik, hogy a következő években, évtizedekben mennyire tudunk valóban egységes nemzetté válni. Csak egy erkölcsileg megújult, nemzetben gondolkodó és cselekvő magyarság képes megtalálni a helyes utat, amely a jobbik Magyarországhoz vezet bennünket és utódainkat.

2003. október 24.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

 

 


 

Nemzetpolitika

A Jobbik Magyarországért Mozgalom politikai horizontját nem az állam, hanem a nemzet határai szabják meg. Megmaradásunk záloga a Kárpát-medencei magyarság összefogása, népességünk gyarapodása.

Egységes és megszakítás nélküli, kormányzati ciklusokon átívelő nemzetpolitikát szükséges megfogalmaznunk. Az elszakított nemzetrészek sorskérdéseinek megoldását, az autonómiát és a kettős állampolgárságot összmagyar feladatnak tekintjük.

A több évtizede tartó népességfogyás megállítása érdekében nélkülözhetetlen egy olyan átfogó kormánystratégia kidolgozása, amely tettekben is érvényre jut.

A magzati életet a fogantatástól kezdve teljes emberi életnek tekintjük. A hatályos abortusztörvény szigorítását tartjuk szükségesnek, egyúttal az új életek elfogadása érdekében felvilágosítással, erkölcsileg és anyagilag is ösztönözni kell a gyermekvállalást.

Az értékátadás intézményeit megszálló liberalizmust vissza kell szorítani; a rombolás helyett a hagyományra, a konzervatív értékekre épülő társadalmat kell szervezni.

Az iskolai nevelés kiemelt feladatává tesszük a nemzettudat helyreállítását. El kell érnünk, hogy a felnövekvő fiatalok olyan emberekké váljanak, akik helyes erkölcsi ítélőképességgel rendelkeznek, érzékenyek mások iránt, nyitottak az emberi és transzcendentális értékekre. Így nem csak a hivatásbeli sikerre készülhetnek fel, hanem arra is, hogy a családi és a társadalmi életben hiteles személyiségként teljesedjenek ki.

A jelenleg hatályos, de már megalkotásakor is ideiglenesnek tekintett alkotmány helyett új, a történelmi alkotmányra, a Szent Korona-tanra épülő alaptörvényre van szükség.

A nemzet védelmének része az ország kulturális arculatának, életmódunknak és hagyományainknak a védelme is, ezért ellenállunk a nagy arányú bevándorlásnak, megelőzendő az azzal együtt járó társadalmi, kulturális és gazdasági feszültséget.

Meg kell védenünk hagyományos közösségeinket és települési formáinkat, a falvakat és a tanyás településrendszert is.

Gazdaság, pénzügy

A nemzet megmaradásának, fejlődésének alapja az értékalkotó munka. Aki dolgozni tud és akar, annak munkát kell biztosítani.

Számba kell venni az ország komparatív előnyeit, a gazdasági növekedés elsődleges forrásait (termőföld, nemzeti kincsek, dolgozni tudó, tanulni hajlandó, kreatív állampolgárok, történelmi, kulturális hagyományok), és ezeket a gazdaságpolitika eszközeivel is mozgósítani, hasznosítani kell.

Az erős államnak meghatározó módon kell befolyásolnia a gazdaság működését, mind szabályozási eszközökkel, mind tulajdonosi jelenléttel. A privatizáció teljes folyamatát felül kell vizsgálni; szükségesnek tarjuk egyes stratégiai fontosságú vállalatok állami visszavásárlását. Meg kell szüntetni az energiaszektor további privatizációját. Nemzetközi méretekben is versenyképes, nemzeti energetikai társaságra van szükség.

Kíméletlen harcot kell indítani a korrupció minden megnyilvánulása ellen! A korrupció - a gazdaságot behálózva - már nem csupán a jogtalan előnyszerzés eszköze, hanem szinte a versenyben maradás kikényszerített feltétele. Közpénzügyi törvényre van szükség. Növelni kell az átláthatóságot, a nyilvánosságot, és a közjavak használatáról minden vezetőt el kell számoltatni.

Áttekinthető, őszinte képet kell készíteni az ország gazdasági helyzetéről. Halaszthatatlan az állam vagyonának összeírása (állami vagyonleltár készítése), ami sem a rendszerváltáskor, sem azóta nem történt meg.

A bizonyíthatóan törvénysértő módon privatizált állami vagyont jogi úton vissza kell szerezni.

Hiteles képre van szükség az állam adósságáról, garancia-vállalásairól, az adósságszolgálati terhekről, a magyar állam külföldi követeléseiről. A központi költségvetés legnagyobb kiadási tételét jelentő kamatkiadásokról és hiteltörlesztési kötelezettségekről részletes, tételes beszámolót kell készítenie az MNB-nek és a Pénzügyminisztériumnak, ennek auditálását meg kell követelni az Állami Számvevőszéktől.

Tételesen felül kell vizsgálni és minősíteni az államháztartás kiadásait olyan szempontból, hogy azok világosan meghatározott feladatokat finanszíroznak-e, vagy feleslegesen emésztik fel az adóbevételeket. Az Országgyűlés gyakorolja költségvetést alkotó jogát! A közpénzeket ne a kormány, hanem a parlament ossza el! Szükség van az állami feladatokhoz rendelt részletes költségvetésre és szigorú parlamenti elszámoltatásra.

Az adórendszer radikális és igazságos átalakítása megkerülhetetlen feladat. Az adórendszer módosításának a jövedelemelosztás elemzésén kell alapulnia. Az igazságos közteherviselés a kétkulcsos adórendszerrel szemben a progresszív személyi jövedelemadó-rendszert, a nagy jövedelmek erőteljesebb megadóztatását teszi szükségessé. Az adósávokat szét kell húzni, az átlagjövedelem nem kerülhet be a legmagasabb adókulcsba. Esélyegyenlőséget kell teremteni a multinacionális cégek és a magyar vállalkozások támogatásának feltételrendszerében, felül kell vizsgálni az adókedvezményeket. Az igazságos közteherviselésnek a társasági adók szintjén is meg kell valósulnia.

A pénzügyi szektor működésének szigorú ellenőrzésére van szükség, a tisztességtelen piaci tevékenységből származó extraprofitot el kell vonni.

A hazai kis- és középvállalkozások, a családi vállalkozások versenyképességének, érdekérvényesítő képességének javításához állami eszközökkel is hozzájárulunk.

Az ipari környezetvédelem terén elsődleges cél a tiszta termelési technológiák alkalmazása, ezután következhet a keletkezett hulladék újrahasznosítása, s csak kényszerű megoldásként az ártalmatlanítás. Adókedvezményeket a környezetbarát technológiát alkalmazó vállalkozásoknak! Külön adókat a környezetszennyező termékek előállítóinak!

Új nemzeti energiapolitikát dolgozunk ki, amely választ ad az energiaellátás és az energia-közszolgáltatások területén kialakult feszültségekre. Felülvizsgáljuk az ágazati energiatörvényeket, és önálló energiatörvényt alkotunk.

A megújuló energiák felhasználására irányuló beruházások segítésével csökkentjük hazánk energiaimport-függőségét. A megújuló forrásokból nyert energiának a jelenleginél magasabb, versenyképesebb átvételi árat biztosítunk.

A lakosságot kevésbé terhelő közszolgáltatási energia-árrendszert vezetünk be, melyben komolyan figyelembe vesszük a szociális rászorultságot.

Új, az eddigieknél szigorúbb reklámtörvény és fogyasztóvédelmi törvény segítségével védjük a fogyasztókat, hogy elősegítsük a mennyiségi fogyasztói szemlélet minőségivé alakítását. Növeljük a betét- és termékdíjas áruk körét.

A közutakat rendkívüli mértékben terhelő, tranzit teherautó-forgalmat vasúti szállítással kell kiváltani. Segítjük a nehezen megközelíthető települések bekapcsolását az országos "vérkeringésbe". Új utak nyomvonalának kijelölésekor a természeti környezet érdekeit fokozottabban vesszük figyelembe. A tömegközlekedést lebonyolító vállalatok többségi tulajdonát állami kézben tartjuk, így garantálva az utasközpontúságot. A nagyvárosok túlzsúfolt útjain a helyi tömegközlekedés fejlesztésével, a járatok sűrítésével segítünk. Növeljük a belvárosokban a zöldfelületeket és az autómentes övezeteket.

Az ország idegenforgalmi és turisztikai stratégiájának újragondolására van szükség. Új, az eddiginél eredményesebb országpropagandát kell folytatni, belföldön és külföldön egyaránt. Budapest és a Balaton további pusztulását meg kell állítani!

Mezőgazdaság

Az Európai Unió által meghatározott kvóták újratárgyalását elengedhetetlennek tarjuk.

A földtörvény olyan értelmű módosítását kezdeményezzük, amely biztosítja a termőföld megmaradását, illetve visszakerülését a magyar gazdák tulajdonába.

Az állami vagyonleltár keretén belül szükségesnek tartjuk a földleltár elkészítését is.

Kezdeményezzük az állami gazdaságok mintagazdaságokká, tanüzemekké, közép- és felsőoktatási gyakorló helyekké, termelő gesztorokká alakítását.

A feldolgozóipart a termelők tulajdonába kell juttatni. Szabályozási eszközökkel el kell érni, hogy csökkenjen a termelők és a forgalmazók közötti jövedelem különbsége.

Ösztönözzük a biogazdálkodást és az integrált termesztést. Segítjük a hungarikumok és egyéb helyi termékek termelését és piacra jutását!

Feladatunknak tekintjük a kárpótlási ügyek lezárását, a tagi részarány és a szövetkezeti üzletrész, valamint a szövetkezetek átalakulása során a tulajdonosokat ért méltánytalanságok rendezését.

Nemzetstratégiánk egyik központi célja a családi gazdaságok erősítése! Támogatni, népszerűsíteni kell a "Hangya" típusú szövetkezési formákat, a minőségi magyar áruk termelését, forgalmazását és fogyasztását, az ezt elősegítő Magor-mozgalmat!

Szorgalmazzuk a termelői értékesítő szervezetek alapításával foglalkozó rendelet olyan irányú módosítását, amely megteremti a kisebb tőkével rendelkező szövetkezési formák létjogosultságát.

Ki kell dolgozni és be kell indítani az alföldi, tanyás térségek megújításának komplex programját, infrastrukturális fejlesztését, kiemelt feladatnak tekintve a tanyák villamosítását.

Kultúra, média

A nemzeti identitás, az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából elengedhetetlen a magyarság történelmének, gyökereinek és tradícióinak hiteles kutatását ösztönző állami támogatás.

A nemzeti kulturális örökség bármilyen pusztítását, a műemlékek lerombolását, a régészeti emlékek feldúlását, a műtárgyak elrablását, csempészetét, vagy megcsonkítását - függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosuk -, a legszigorúbban büntetni kell.

Olyan nemzeti kulturális programot kell működtetni, amely helyreállítja a megszakadt kontinuitást a magyarság kultúrájával. A nemzeti értékek iránt elkötelezett alkotókat, művészeket segítsük fokozott állami mecenatúrával!

A közgyűjtemények óvását, működési körülményeinek javítását, fejlesztését kötelességünknek tartjuk. A vidéki művelődési és faluházak fejlesztését kiemelt feladatnak tekintjük.

A kulturális intézmények, kuratóriumok vezető testületeiben fel kell számolni a liberális hegemóniát.

A magyar nyelvet óvni kell! Nem elég törvényt hozni, azt be is kell tartatni. A magyar nyelv védelmének intézményrendszerét meg kell erősíteni.

A templomok és az egyházi kulturális örökség relikviái - művészi kegytárgyak és egyéb műalkotások, épületek és gyűjtemények - a hitéleti feladatokon túl egyetemes értékeket is hordoznak. Ezek megőrzéséhez, fenntartásához az anyagi forrásokat az egyházak rendelkezésére kell bocsátani.

Az új médiatörvény megszövegezése csak társadalmi párbeszéd keretében lehetséges, a magyar értelmiség, a pedagógus társadalom, az egyházak és az egyesületek reprezentatív képviselőinek bevonásával.

Egy következetes nemzeti kormánynak el kell érnie, hogy a legnagyobb hatósugarú médiumok segítségével eljuttassa a társadalomhoz nemzetstratégiai céljainak üzenetét.

A kiegyensúlyozott magyar médiahelyzet elengedhetetlen feltétele, hogy a két országos sugárzású kereskedelmi csatorna 2007-ben lejáró koncessziós szerződését ne hosszabbítsák meg, és olyan új műsorszórókkal kössenek szerződést, amelyek tiszteletben tartják a médiatörvényt, a jó ízlést, a fiatal nemzedék fejlődését és az emberi normákat. Mindazoktól a szerkesztőktől, munkatársaktól meg kell válni a közszolgálatban, akik az MSZP-SZDSZ-kormány politikájának és ideológiájának elvtelen kiszolgálásával a közszolgálatiság normáit többszörösen áthágták.

Kezdeményezzük egy, az írott sajtót ellenőrző állami intézmény felállítását Nemzeti Sajtófelügyelet néven, párhuzamosan az ORTT működésével. A nemzeti sajtófelügyelet célja szerint erkölcsi és törvényességi szempontból vizsgálná az írott sajtó tartalmát.

A legújabb magyar filmtörvény nemzetközi megítélés szerint is rossz, részrehajló és korrupt, ezért társadalmi konszenzuson alapuló Nemzeti Filmtörvényt és filmstratégiát kell megalkotni, amely fokozott hangsúlyt helyez a magyar irodalmi alkotások megjelenítésére.

Nevelés-oktatás

A Nemzeti Alaptantervben, a kerettantervekben és a tanárképzésben kellő súllyal kívánjuk érvényesíteni a gyökereinket tiszteletben tartó és erősítő nemzeti-keresztény szellemű oktatást.

Szorgalmazzuk a kötelező hit-, ill. erkölcstan oktatás bevezetését.

Megteremtjük a mindennapos testnevelés bevezetésének feltételeit az oktatási intézményekben ("ép testben ép lélek").

A közoktatás irányításában és ellenőrzésében a rendszerszintű tanügyirányítást tartjuk fontosnak. Megvédjük a hagyományos iskolaszerkezetet és az ötfokozatú értékelést.

A közoktatás törvényi szabályozása, pedagógiai ciklusai és finanszírozása tegye lehetővé a kistelepülések iskoláinak működését!

Elhibázott döntésnek tartjuk a kétszintű érettségi vizsgák bevezetését, amely indokolatlan többletterheket ró mind a középiskolákra, mind a diákokra. Az egyszintű és az öt fokozattal értékelt, egységes és objektív érettségi vizsga jelentse a középiskolai tanulmányok befejezésekor a megmérettetést!

A tankönyvpiacon szigorú minőségellenőrzést vezetünk be, megszüntetve a kialakult egészségtelen versenyt. A magas tankönyvárak letörésének érdekében az államnak felügyelnie kell e területet.

Törekedni kell a középfokú szakképzési rendszer és a gazdaság összhangjára, megteremtve a vállalkozások érdekeltségét a szakmai képzésben, csökkentve a munkanélküli pályakezdők számát. Nagy hangsúlyt fektetünk a közép- és felsőfokú szakképzési szektorok határterületének megreformálására, a felnőttképzésre és átképzésre, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítására.

A minőségi oktatás-nevelés feltételeként a hivatásuk szakmai és emberi elvárásait teljesítő pedagógusok, egyetemi-főiskolai oktatók számára olyan jövedelmet kell biztosítani, amelyik túlterhelés és másodállás nélkül teszi lehetővé a kiegyensúlyozott értelmiségi létet.

Megőrizzük az egyetemek és főiskolák autonómiáját, az állami felsőoktatási intézményeket továbbra is megtartjuk állami tulajdonban. A színvonalas működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell, ez nem helyettesíthető a piaci működésre kényszerítéssel. Elutasítjuk a felsőoktatási intézmények autonómiáját sértő, a központosítást támogató, túlzott jogosítványokkal rendelkező, kültagokat tartalmazó intézményi vezető tanácsok létrehozását. Szükségesnek tartjuk a felsőoktatásban a duális szerkezet, az egyetemi-főiskolai intézményhálózat megőrzését. A színvonal megtartása, emelése a jelenlegi hallgatói létszám mellett nem lehetséges. A minőségi képzés, a magyar diplomák értékének megőrzése elsődleges feladat. Újra kell gondolni a rövid ciklusú, iskolarendszerű felsőfokú szakképzés feladatát, módszertanát. A felsőoktatási intézmények finanszírozásának a hallgatói létszám általi merev meghatározásán változtatni szükséges.

A hallgatók megnövekedett anyagi terheit, megélhetési költségeit és az inflációt is figyelembe vevő hallgatói normatívát kell megállapítani. A második diploma párhuzamos képzésben való megszerzésére is ki kívánjuk terjeszteni az állami finanszírozást. Fontosnak tartjuk, hogy jól képzett, nemzeti érzelmű, a hazai problémák megoldásáért tenni akaró elit nevelődjön fel.

A határainkon kívül élő magyarság oktatási támogatását megkerülhetetlen kötelességnek tekintjük.

A kutatás-fejlesztés forrásait a következő kormányzati ciklus végéig a GDP 3 %-ára kívánjuk emelni, a költségvetési finanszírozás növelésével és a vállalkozások érdekeltségének biztosításával.

Egyházügy

Új törvényre van szükség az egyházak alapításáról és fenntartásáról, amely definiálja az egyházak társadalmi szerepvállalásának területeit, valamint megszünteti a mostani állapotot, amely teret ad a destruktív és valódi hittevékenységet nem végző szekták burjánzásának. Az egyházalapításhoz szükséges létszámhatárt meg kell emelni.

Támogatni kívánjuk az egyházi értékek korszerű médiaszempontok szerinti és gyakoribb megjelenítését a közszolgálati médiumok segítségével.

Fontosnak tartjuk, hogy Szlovákiában a magyar hívek számára létesüljön magyar katolikus püspökség, Csángóföldön pedig legyenek magyar nyelvű lelkipásztorok.

Közfeladat átvállalása esetén - szociális, kulturális, vagy művészeti tevékenység, egészségügy, oktatás-nevelés, honvédség, büntetés-végrehajtás - illesse meg az egyházakat hangsúlyosabb erkölcsi és anyagi elismerés.

Garantálni kell, hogy a magyar történelmi egyházak által működtetett köz- és felsőoktatási intézmények az államiakkal egyenrangú feltételekkel működhessenek.

Egészségügy

A magyar népesség egészségi állapotának már középtávon is érzékelhető javítása a mindenkori kormány kiemelt felelőssége. Az állam elsőrendű feladata, hogy az ehhez szükséges feltételeket - a rendelkezésre álló forrásokból az egészségügyet az eddigiekhez képest előnyösebben részesítve - mindenki számára, különbségtétel nélkül biztosítsa.

Az egészségügy átalakítása az Alkotmányból következően csak a közfinanszírozás dominanciáját érvényesítve történhet.

A biztosításból fenntartott ellátás átalakítását a járulékfizetők és az ellátásra szorulók véleményének figyelembe vételével, folyamatos állami ellenőrzés mellett, kizárólag nonprofit szolgáltatók részvételével kell megvalósítani.

Az irányításában és a finanszírozásában is szét kell választani a biztosítási alapú gyógyító egészségügyet, valamint a prevenció és az egészségben tartás, gondozás állami feladatait.

A népbetegségek, szenvedélybetegségek visszaszorításának állami feladatát nem a betegellátás intézményrendszerében, hanem a megfelelő programokat gondozó rendszerekkel, a családok, a civil szervezetek közreműködésével kell megoldani.

Elengedhetetlennek tarjuk az egészségügyi bérreform folytatását, a karrier- és pályagondozási rendszer kiterjesztését. A paraszolvencia gyakorlatát az előzőeken alapuló egészségpolitika önmagában fogja visszaszorítani és végül megszüntetni.

A köz- és felsőoktatásban résztvevő tanulók számára sport- és egészségvédelmi programot vezetünk be. Az egészségügyi szűrővizsgálatot minden fiatalra kiterjesztjük, és a feltárt fiziológiai elváltozások gyógyítását, a szükséges gondozást biztosítjuk.

Az egészségre bizonyítottan káros adalékanyagokat száműzni kell táplálékunkból. Célunk, hogy hazánkban ne lehessen forgalomba hozni olyan termékeket, amelyek bármely összetevőjének egészségünkre gyakorolt hatása nem ismert.

Az idegenforgalom fejlesztése keretében kiemelt állami támogatást indokolt biztosítani az egészségturizmus céljára. A nyereség meghatározott hányada belföldi rekreációra fordítandó.

A fogyatékkal élők helyzetének javítása

Egy keresztény értékek alapján álló kormányzatnak fokozottan kell figyelnie azon polgáraira, akik valamilyen testi vagy szellemi fogyatékossággal élik mindennapjaikat.

Meg kívánjuk erősíteni a képzés intézményi hátterét az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig. Átfogó felnőttképzési programmal pótoljuk az elmúlt évtizedek mulasztásait.

Az államnak az egyházakkal és alapítványokkal együttműködve fokozottan támogatnia kell a házi gondozást, fejlesztenie kell a napközi és a bentlakásos intézmények hálózatát, az iskolabuszok működtetését.

Az önkormányzatoknak juttatott állami normatívákban különüljön el a fogyatékosoknak szánt forrás, azt más területen ne lehessen felhasználni.

A munka világának a fogyatékos ember is hasznos, teljes értékű tagja lehet, ezért a munkahelyteremtésre külön hangsúlyt kell fektetni. A munkáltatóknak kedvezményeket kell biztosítani a fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése érdekében.

Az akadálymentesítést fel kell gyorsítani.

Külön program elindítása indokolt a fogyatékkal élők sportolási lehetőségének biztosítása céljából.

Szociálpolitika, érdekvédelem

A munkavállalók kiszolgáltatottságát csak erős, független szakszervezetek korlátozhatják. A múlt rendszerben gyökerező, az MSZP pártérdekét kiszolgáló szakszervezetek helyett új érdekképviseleti rendszer létrejöttének feltételeit kell megteremteni - nemcsak a közszférában, hanem a multinacionális cégeknél is.

A gyermekvállalás elősegítése érdekében biztonságot adó szociális támogatásokat nyújtunk, amelynek körébe tartoznak az otthonteremtési támogatások, a GYES, a GYED, családi pótlék emelése, adókedvezmények biztosítása, az anyaság főállású hivatásként való elismerése.

Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a felnevelt gyermekek adójának meghatározott része a szülő nyugdíját növelje.

A használt lakás vásárlását finanszírozási szempontból az új építésű lakáséval egyenértékűvé kell tenni.

Adókedvezményben részesítjük a család- és anyabarát munkahelyeket létesítő, vállalkozásokat.

A rászorult gyermekek számára ingyenes iskolai étkezést kell biztosítani.

A szegényellátást törvényi alapon kell szabályozni. Megteremtjük a szegények, hajléktalanok, hátrányos társadalmi és anyagi helyzetben élők támogatását, ellátását és gondozását, beleértve a munkahelyteremtést, gondozást, gyógyítást, rehabilitálást, lakhatást, valamint ha szükséges, otthonba utalást.

A keresztény szellemű, hatékony szociálpolitika nemcsak pénzosztást jelent, hanem az emberekkel való törődést. A szolidaritás mellett a perszonalitást is érvényesíteni kell. Amíg nem erősödnek meg a civil és egyházi szociális szervezetek, addig az állam nem vonulhat ki erről a területről, nem szolgáltathatja ki a piaci viszonyoknak az emberek, a családok sorsát.

Közigazgatás

Hatékonyabbá kívánjuk tenni a közigazgatási feladatok megosztását, a hatásköri és illetékességi összeütközések tisztázását, akár a felesleges intézmények felszámolása árán is. A közigazgatás ésszerű működéséhez szükséges létszám fenntartása a leghatékonyabb költséggazdálkodás, azonban elutasítjuk azokat a sorozatos gazdasági megszorításokat, amelyek mögött az államszervezet leépítésének szándéka húzódik meg.

Át kell tekinteni a közigazgatási eljárás állampolgárokat védő garanciális szabályainak körét, biztosítva az ügyfélegyenlőség és a jogbiztonság elvének maradéktalan érvényesülését. A hivatalos szervek határidő-mulasztásai esetében meg kell teremteni a felelősségre vonás lehetőségét.

A közigazgatás állami ellenőrzését és felügyeletét ellátó intézmények függetlenségét törvényi eszközökkel kívánjuk biztosítani. Az állami tulajdon kezelését, az azzal való gazdálkodást szigorúan el kell választani a hatósági felügyelettől.

Az intézményműködtetés, a kulturális, szociális és oktatási szolgáltatás területén fenn kívánjuk tartani a megyének, mint közigazgatási egységnek a meghatározó szerepét. Az országos területfejlesztési célok kizárólag a megyéken keresztül realizálódhassanak.

Támogatjuk a kistérségek szerepének erősítését, azoknak állami közigazgatási hatósági jogkörökkel való felruházását. Ellenezzük a megyékkel rivalizáló regionális központok területfejlesztési szerepének uniós koncepcióját, mely csupán új, adminisztrációs szervezetek létrejöttéhez vezet.

Önkormányzatok

Az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapintézményei. Nem beszélhetünk demokráciáról és nem érvényesülhet a hatalom decentralizációjának az elve, ha az önkormányzás nem kapja meg a széles körű autonómiát és a feladatai ellátásához szükséges eszközöket, forrásokat.

Fel kell számolni azt az alkotmányellenes helyzetet, hogy miközben az önkormányzatok kötelező feladatai egyre bővülnek, addig az ellátáshoz szükséges pénzügyi eszközök nem állnak rendelkezésre, s így eladósodásra és vagyonuk felélésére kényszerülnek. A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak arányban kell állniuk a jogszabályokban meghatározott feladataikkal.

Az önkormányzatok politikai függetlensége érdekében az önkormányzati választást a kormányzati ciklus félidejében kell megtartani.

Törvényben kell kimondani az országgyűlési képviselőség és az önkormányzati tisztség összeférhetetlenségét.

Az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok törvényes működésének ellenőrzését meg kell erősíteni.

Vissza kell állítani a köztársasági megbízottak politikamentes, kormányzati irányítástól független intézményét.

A helyi közigazgatási, hatósági jogköröket és az önkormányzati feladatokat határozottan külön kell választani.

Az épített környezet védelme érdekében a települési önkormányzatok állami segítséggel számolják fel a közigazgatási területükön található illegális hulladéklerakókat, és rendeletben biztosítsák a szükséges eszközöket a szeméthegyek újbóli kialakulásának megelőzésére.

A szervezett szemétszállítást és szennyvízkezelést minden háztartás számára biztosítani kell.

Leállítjuk a városokban a zöldterületek, parkok beépítését.

Belügyi igazgatás

A belügyi igazgatás szervezeteinek, intézményeinek presztízsét helyre kell állítani, elsősorban a korrupciós jelenségek elleni határozott fellépés segítségével.

A belügyi közigazgatási munka színvonalának emelése és a működés demokratikus követelményeinek visszaállítása érdekében elsődleges feladatnak tekintjük a személyi állomány "civilesítésének" újbóli napirendre tűzését és mielőbbi végrehajtását. A rendőrtiszti állománynak a rendőrségen van a helye, nem a minisztériumban!

A belügyi irányítás alatt lévő rendvédelmi, nyomozó és katasztrófaelhárító szolgálatok területén meg kívánjuk szüntetni a katonai rendfokozatok alkalmazását, ezzel is elősegítve a szakma igényeinek inkább megfelelő hivatali besorolást és a teljesítményen alapuló előmenetelt.

A helyi bűnözés visszaszorítása érdekében lehetővé kell tenni helyi rendvédelmi szervek megalakítását, és meg kell fontolni a számos európai országban működő csendőrség létrehozásának a lehetőségét, melyben a fegyveres erőkben szokásos szervezeti elemek és rendfokozatok érvényesíthetők.

Hazánk az uniós határok létrejöttével migrációs frontországgá válik. A magyar migrációs politikát ezért új alapokra kell helyezni a várható veszélyek elemzése alapján. Akár az uniós kötöttségektől függetlenül is nemzeti érdekeinket védő politikát kell kialakítani.

Nemzetbiztonság, a közélet megújítása

Végérvényesen tisztázni szükséges az ügynökmúltat, a tényleges rendszerváltás csak így képzelhető el. Az erre vonatkozó adatok nem maradhatnak titkosak, fenntartva az állandó politikai fenyegetettség légkörét és a manipulációk lehetőségét.

A rendszerváltást megelőző időszak titkosszolgálatának teljes szervezeti átvilágítása nemzetbiztonsági érdek. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti reformja és teljes vezetésváltása tovább nem halasztható.

Nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás nem szolgálhatja bűncselekmények elfedését vagy a bűnüldözés megakadályozását.

Az államtitokra politikai okokból való hivatkozás gyakorlata a továbbiakban nem fogadható el, az a mai szabályozás szerint a visszaélések elfedésére, bűnözői érdekek védelmére szolgál.

Nemzetvédelem, külpolitika

A magyar érdekeket előtérbe helyező nemzetvédelmi stratégia parlament általi elfogadására és végrehajtására van szükség. A haza területének védelmét biztosító erő és eszköz megteremtésének elsődlegesnek kell lennie a szövetségi feladatokhoz képest.

Elengedhetetlennek tarjuk a nemzetőrség feladatát teljesítő önkéntes területvédelmi erők felállítását, az ország védelmét vállaló fiatalok kiképzését, a hazafiság erősítését.

Ki kell dolgozni a lakosság honvédelmi kötelességének teljesítéséhez szükséges kiképzési tervet, illetőleg meg kell kezdeni a kiképzési feladatok végrehajtását, amely a helyi védelmi központok irányításával valósítható meg.

A nemzet fegyveres erőkkel való védelme szükségessé teszi az ország mozgósítási rendszerének újragondolását. Létre kell hozni a mozgósítás végrehajtását biztosító emberi, anyagi és technikai feltételeket.
A Magyar Honvédséget fel kell készíteni terror elleni, katasztrófa-elhárítási és migráció-feltartóztatásra irányuló feladatokra, együttműködve a rendészeti szervezetekkel.

A nemzetvédelmi feladatok ellátásának biztonsága megköveteli a nagy hagyományokkal rendelkező magyar hadiipar felélesztését.

A NATO-n, mint politikai-katonai integrációs szervezeten belül a katonai szerepvállalás leépítését szükségesnek tartjuk mind elvi-politikai, mind gazdasági okokból. Magyar katonákat csak az ENSZ felkérésére, tényleges békefenntartói feladatok ellátására lehessen külföldön állomásoztatni.

A külügyi feladatok körében elsődlegesnek tekintjük a határainkon túl élő nemzetrészekért viselt alkotmányos felelősséget, ezt nem áldozhatjuk fel sem az integrációs szervezeteken belüli kötelességek, sem a szomszédságpolitika oltárán.

A nemzet megmaradása érdekében a mindenkori kormány kötelessége a határon túli nemzetrészek autonómiatörekvéseinek - a tömbmagyar részeken a területi, a szórványban élők esetében a kulturális önrendelkezés - minden lehetséges eszközzel való támogatása.

Mind gazdaságilag, mind politikailag meg kell szüntetni a csak egy irányba koncentráló figyelmet: Magyarország számára az EU-n kívül is fontosak a partnerek. Erősíteni kívánjuk hazánk kapcsolatait a transzatlanti érdekszférán kívül eső országokkal, így Kínával, Indiával, Japánnal is. Fontosnak tartjuk, hogy kihasználjuk a nyersanyagokban gazdag orosz érdekszféra közelségét, keresve az együttműködést a magyar kutatás-fejlesztés számára is.

Hazánk külpolitikáját a semlegesség irányában kell elmozdítani. Nem engedhető meg, hogy EU- vagy NATO-tagságunk következtében nemzetbiztonsági kockázatnak legyünk kitéve.

Jobbik Magyarországért Mozgalom